Ugrás a fő tartalomhoz

Tartalom

[Jogszabályi háttér 2](#jogszabályi-háttér)

[Az Európai Unió keretrendszere 2](#az-európai-unió-keretrendszere)

[Tiszta energia minden európainak 2](#tiszta-energia-minden-európainak)

[2018/2001 EU irányelv 2](#eu-irányelv)

[2018/2002/EU irányelv 3](#eu-irányelv-1)

[2018/844/EU irányelv 3](#eu-irányelv-2)

[2019/944 EU irányelv 3](#eu-irányelv-3)

[A magyarországi szabályozás 3](#a-magyarországi-szabályozás)

[2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (VET) 4](#évi-lxxxvi.-törvény-a-villamos-energiáról-vet)

[273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 4](#x.-19.-korm.-rendelet)

[299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (METÁR) 4](#x.-17.-korm.-rendelet-metár)

[10/2024. (XI. 14.) rendelet (MEKH) 5](#xi.-14.-rendelet-mekh)

[Az energiaközösségek típusai 5](#az-energiaközösségek-típusai)

[Megújulóenergia-közösség (MEK) 5](#megújulóenergia-közösség-mek)

[Polgári energiaközösség (PEK) 5](#polgári-energiaközösség-pek)

[Működési feltételek 6](#működési-feltételek)

[Területi korlátozások 6](#területi-korlátozások)

[Szervezeti keretek 6](#szervezeti-keretek)

[Elszámolási rendszer 7](#elszámolási-rendszer)

[Műszaki feltételek 7](#műszaki-feltételek)

[Engedélyezés és bejelentés 8](#engedélyezés-és-bejelentés)

Az energiaközösségek fogalma az elmúlt években egyre gyakrabban merült fel a hazai energiapiaci diskurzusokban. A közösségi energia azonban nemcsak technológiai és gazdasági, hanem egyben társadalmi újítás is, amely végre lehetőséget biztosít a szűkebb-tágabb közösségeknek, hogy a piac aktív szereplőivé váljanak.

De hogyan szabályozza mindezt az európai és magyar jog 2025-ben? Ebben a cikkben átfogóan bemutatjuk az energiaközösségek jelenlegi szabályozási környezetét.

Jogszabályi háttér

Az Európai Unió keretrendszere​

Az energiaközösségek (EK) hazai szabályozását a mai napig alapvetően az Európai Unió (EU) energiapolitikai céljai formálják. Ennek a politikának a célja, hogy az uniós lakosság és a helyi közösségek aktív résztvevőivé váljanak az energiapiacnak, elősegítve ezzel a környezetvédelmet és a decentralizált energiatermelést, illetve csökkentve a rendszerszintű függőséget.

Tiszta energia minden európainak​

Az EU átfogó energiapiaci reformja, a Tiszta energia minden európainak (Clean Energy for All Europeans) csomag, amelyet 2019-ben fogadtak el, azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a fent említett energiapolitikai célokat.

A csomag fő célkitűzései:

  • Energiahatékonyság növelése: Az Európai Unió 2030-ra éves szinten legalább 0,8 %-os végsőenergia-megtakarítás mellett 32,5 %-os energiahatékonysági javulást kíván elérni.

  • Megújuló energiaforrások arányának növelése: 2030-ra a megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben el kell hogy érje az 50 %-ot.

  • Energiafogyasztók szerepének erősítése: A csomag elősegíti az energiafogyasztók aktív részvételét az energiapiacon, többek között az energiaközösségek széleskörű támogatásával.

  • Szén-dioxid-mentesítés és klímasemlegesség: Az EU 2050-re klímasemlegessé kíván válni, amely azt jelenti, hogy EU-s országok összességében nem növelhetik a légkörben lévő üvegházhatású gázok, főként CO₂ mennyiségét.

Mindezek mellett a Csomag számos irányelvet is tartalmaz az energiaközösségek létrehozásának és működésének elősegítésére és szabályozására. Ezek a következőek:

2018/2001 EU irányelv​

A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról [Renewable Energy Directive II (RED II)] irányelv a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését tűzte ki célul, bevezette az energiaközösség fogalmát, valamint előírja, hogy a tagállamok támogassák a közösségi alapon szerveződő, megújuló energiát termelő és felhasználó kezdeményezéseket. Ez az irányelv az, amely tulajdonképpen az alapját képezi annak, hogy a helyi közösségek jogszerűen termelhetnek és oszthatnak meg megújuló forrásból származó energiát.

2018/2002/EU irányelv​

Ez az irányelv az energiahatékonyság további növelését célozza meg, a korábbi 2012/27/EU [Irányelv az energiahatékonyságról/Energy Efficiency Directive (EED)] irányelv módosításával. A módosítás célja az, hogy az EU 2030-ig legalább 32,5 %-os energiahatékonysági javulást érjen el, valamint elősegítse az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést, továbbá kiemelten kezelje az energiafogyasztás csökkentését a végfelhasználói szektorban. Az irányelv lényegében kötelezi a tagállamokat éves szintű energiamegtakarítás kitűzésére és elérésére.

2018/844/EU irányelv​

Ez az irányelv módosítja a 2010/31/EU (Irányelv az épületek energiahatékonyságáról/Directive on the Energy Performance of Buildings) és a 2012/27/EU (Irányelve az energiahatékonyságról/Directive on Energy Efficiency) irányelveket, az épületállomány korszerűsítésének felgyorsítása érdekében. Célja az intelligens technológiák alkalmazásának ösztönzése, az energiafogyasztás csökkentése az épületszektorban, a digitális megoldások – például az okosmérés – elterjesztése, valamint támogatja a közel nulla energiaigényű és alacsony kibocsátású épületek kialakítását. Ez az irányelv lényegében előírja az energiahatékony felújítások ösztönzését és az intelligens épülettechnológiák széles körű bevezetését.

2019/944 EU irányelv​

A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (Directive on Common Rules for the Internal Market for Electricity and Amending Directive 2012/27/EU) irányelv a villamosenergia-piac működésének korszerűsítését szolgálja, bevezette a polgári energiaközösségek (PEK) kategóriáját, valamint szabályozza az energiafogyasztók aktív részvételét, beleértve az energiatermelést, illetve az megtermelt energia tárolását és kereskedelmét is. A 2019/944 EU irányelv teszi lehetővé, hogy a közösségek a egyenrangú féként szerepelhessenek az uniós villamosenergia piacon.

A magyarországi szabályozás​

A fent említett Tiszta energia minden európainak csomag egyrészről kötelezi Magyarországot, másrészről pedig lehetőséget is kínál számára saját energiafüggetlenségének növelésére, a megújuló energiaforrások hasznosításának fokozására, valamint az energiahatékonyság javítására az épületállomány korszerűsítésén keresztül.

A Csomag tehát nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi előnyöket is kínál, hozzájárulva az EU fenntartható növekedéséhez és az energiabiztonság erősítéséhez. Magyarország mindennek megfelelően integrálta a vonatkozó uniós irányelveket a hazai jogrendbe, külön törvényi és rendeleti szinten is.

2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (VET)​

A hazánkban jelenleg hatályban lévő villamosenergia-törvény (VET) tartalmazza a rendszer működésére, szereplőire és piaci szabályaira vonatkozó előírásokat. A törvény legutóbbi módosításai között szerepelnek az energiaközösségek definíciója és jogosultságai is, valamint azok a meghatározások, amelyek részletezik az elszámolási szabályokat és az energiaközösségekben való részvétel technikai feltételeit. A VET tehát az a hazai energiatörvény, amely alapjaiban határozza meg az energiaközösségek hazai jogi keretrendszerét.

273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet​

Ez, a VET végrehajtásáról szóló kormányrendelet a villamosenergia-piac működésének részletes szabályait taglalja, beleértve a fogalom-meghatározásokat, a hálózathasználat és csatlakozás feltételeit, az elszámolási és mérési előírásokat, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályait. Bár a rendelet nem nevesíti kifejezetten az energiaközösségeket, több rendelkezése közvetlenül érinti azok működését:

  • Hálózathasználat és csatlakozás: A rendelet meghatározza a hálózati csatlakozás műszaki és jogi feltételeit, amelyek az energiaközösségek által üzemeltetett erőművek esetében is alkalmazandók.

  • Mérési és elszámolási szabályok: Az energiaközösségek számára fontos fogyasztásmérő-berendezésekre és az elszámolási időszakokra vonatkozó előírások taglalása, különösen, ha több tag közös termelést és fogyasztást valósít meg.

  • Mérlegkör felelősség: A rendelet definiálja a mérlegkör felelőst, ami releváns lehet az energiaközösségek számára, ha azok saját mérlegkört kívánnak létrehozni vagy egy már meglévőhöz csatlakozni.

299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (METÁR)​

A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról (METÁR) rendelet ugyan nem említi külön az energiaközösségeket, de nem is zárja ki őket a támogatási rendszerből. Amennyiben azok megfelelnek az általános feltételeknek, részt vehetnek a megújulóenergia-támogatási rendszerben, hhhez viszont mind a jogi, mind pedig a technikai követelményeket maradéktalanul teljesíteni kell.

10/2024. (XI. 14.) rendelet (MEKH)​

A villamos energia rendszerhasználati díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól rendeletet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adta ki. Ez a rendelet közvetlen hatással van az energiaközösségek működésére, mivel itt kerül meghatározásra az, hogy hogyan kell alkalmazni a rendszerhasználati díjakat a termelés, fogyasztás és betáplálás során. Végeredményben az a rendelet határozza meg, hogyan kell fizetni vagy elszámolni a villamosenergia-rendszer használatáért az energiaközösségeknek, különösen, ha több taghoz tartozó fogyasztási és termelési helyeket kezelnek közösen.

Az energiaközösségek típusai

Az Európai Unió Tiszta energia minden európainak csomagja és így a magyar szabályozási rendszer is két fő jogi kategóriát különböztet meg: a megújulóenergia-közösségeket (MEK) [Renewable Energy Community (REC)] és a polgári energiaközösségeket (PEK) [Citizen Energy Communities (CEC)].

Megújulóenergia-közösség (MEK)​

A MEK elsődleges célja, hogy a tagjai megújuló forrásból származó villamos energiát termeljenek, és azt közösen használják fel. A közösség tagjai jellemzően lakossági fogyasztók, önkormányzatok és mikro-, vagy kisvállalkozások, azaz nem domináns energiapiaci szereplők. A MEK célja nem a profitszerzés, hanem többek közt az energiabiztonság és az energiafüggetlenség növelése, illetve a rezsiköltségek csökkentése.

A MEK működése szigorú szabályozás alatt áll, mivel a közösség csak olyan fogyasztókat köthet össze, akik ugyanazon az elosztói transzformátorállomás körzetében találhatók. Ez jellemzően maximum néhány kilométer sugarú körzetet jelent.

Polgári energiaközösség (PEK)​

A PEK szabadabb és tágabb keretek között működhet, mint a MEK. Itt már nemcsak megújuló, hanem gyakorlatilag bármilyen energiaforrás felhasználható, bár a gyakorlatban jellemzően itt is megújuló forrásoké a főszerep. A PEK jogosult nemcsak az energiát tárolni, de kereskedni is vele, sőt, akár aggregátori szerepet is betölthet, tehát aktív piaci részvevőként is megjelenhet a villamosenergia-piacon. A PEK célja ugyanakkor itt is közösségi, mivel a nyereség nem kerülhet piaci szereplőkhöz, azt kötelező jelleggel vissza kell forgatni közösségi célokra.

A PEK működése földrajzilag kevésbé kötött, azonban a demokratikus működés és a közösségi kontroll itt is, mint a MEK esetében, követelmény. A PEK előnye, hogy akár országos szintű, de legalábbis több transzformátorállomás körzetére is kiterjedő kezdeményezés is lehet belőle, feltéve, hogy az elosztói hálózati feltételek ezt lehetővé teszik.

Az, hogy egy energiaközösség MEK vagy PEK alapon működjön, alapvetően a közösség céljai határozzák meg, miszerint tagjai csak helyben szeretnének energiát megosztani, vagy a piacon is megjelennének, mint aktív energiatermelők és kereskedők. A döntést természetese befolyásolja az elérhető hálózati infrastruktúra, a közösség tagjainak összetétele, valamint a hosszú távú működési stratégia is.

Működési feltételek

Az energiaközösségek megalakulása és fenntartható működése nem csupán jogi, hanem technikai és szervezeti követelményekhez is kötött. Az uniós és a magyar szabályozás célja is az, hogy egyszerre biztosítsa a közösségek működésének jogszerűségét, a villamosenergia-hálózat stabilitását, valamint az elszámolási átláthatóságot.

Területi korlátozások​

Az egyik legjelentősebb hazai szabályozási megkötés a földrajzi korlátozás. Eszerint az energiaközösség tagjai kizárólag ugyanazon (MEK) vagy közeli (PEK) elosztói transzformátorállomás körzetében lehetnek, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a résztvevők legfeljebb néhány kilométeres távolságban helyezkedhetnek el egymástól. A cél ezzel az, hogy a közösségi energiaáramlás ne terhelje túl az országos hálózatot, hanem helyben, a lehető legkisebb veszteséggel valósuljon meg.

Ez a korlátozás bár technikailag indokolt, egyben a legnagyobb akadályt is jelenti a leendő energiaközösségek számára, mivel nem minden településrész, lakóövezet vagy önkormányzati csoportosulás esik ugyanazon trafókörzet alá. Emiatt a közösségek szervezését javasolt mindig előzetesen konzultálni a helyi energiaszolgáltatóval.

Szervezeti keretek​

Az energiaközösségek csak akkor hozhatók létre, ha mögöttük jogalanyként bejegyzett szervezet áll. Ez lehet egyesület, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság (kft.) vagy nonprofit gazdasági társaság. A választott szervezeti formának tükröznie kell az energiaközösség célját, vagyis a nem profitorientált működést, a demokratikus irányítást, valamint a tagok részvételének arányos biztosítását.

A működési forma kiválasztásánál figyelembe kell venni az elszámolás, adózás, adminisztráció és belső döntéshozatal szempontjait is. Egy egyesületnél például könnyebb lehet a közösségi döntéshozatal, míg egy kft. esetében a pénzügyi működés strukturáltabb.

Elszámolási rendszer​

Az energiaközösségekre egyedi elszámolási szabályok vonatkoznak, amelyek célja, hogy a tagok közötti energiaáramlás valós időben és arányosan történhessen meg. A jelenlegi szabályozás szerint az elszámolás leggyakrabban 15 perces időintervallumokban történik, vagyis a rendszer minden negyedórában rögzíti, hogy ki mennyit termelt és fogyasztott.

A rendszer alapját az elosztó felé az úgynevezett bruttó elszámolás képezi, ahol a hálózatba betáplált és onnan vételezett energia ára különböző, tehát a szolgáltató a vételezett energiáért mindig magasabb árat kér, mint amannyit a betáplálásért fizet. Ezt egyrészről a rendszerüzemeltetés költségei, másrészről pedig a profitorientáció diktálja.

A közösségen belüli elszámolás ugyanakkor úgy zajlik, hogy ha egy tag több villamosenergiát termel, mint amennyit el tud használni vagy tárolni, akkor a többlet energia automatikusan a közösség többi, energiadeficittel rendelkező tagja között kerül szétosztásra.

Műszaki feltételek​

Az energiaközösségek működésének másik alapvető előfeltétele a megfelelő műszaki infrastruktúra kialakítása. Ez biztosítja a termelés és fogyasztás nyomonkövethetőségét, az elszámolás pontosságát, valamint az energiaközösség és az energiarendszer többi szereplője közötti együttműködést. A technikai feltételek – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakat foglalják magukban:

  • Okosmérők telepítése: Ezek az eszközök képesek időalapú fogyasztási és termelési adatok rögzítésére és továbbítására, illetve az adatok energiaközösségen belüli és kívüli kommunikálására.

  • Távleolvasási és adathozzáférési rendszer: Ez teszi lehetővé az adatok biztonságos, GDPR-kompatibilis (General Data Protection Regulation – Általános Adatvédelmi Rendelet) kezelését, valamint a közösség energiamenedzsment-rendszere (EMS) és a kijelölt elszámoló partner számára a szükséges hozzáférést.

  • Termelő berendezések, például napelemes rendszerek telepítése saját vagy közös tulajdonban lévő helyszíneken, amelyeket a közösség tagjai vagy egyénileg, vagy pedig közösen finanszíroznak.

  • Kommunikációs kapcsolat az elosztói hálózatüzemeltető, valamint adott esetben az aggregátor vagy mérlegkör-felelős irányába. Ez biztosítja a hálózati egyensúly fenntartását, illetve a közösség aktív hálózati részvételét.

  • Energiamenedzsment rendszer (EMS) alkalmazása, amely optimalizálja a közösségen belüli energiaáramlást, támogatja az önfogyasztás maximalizálását, és lehetőséget ad a közös energiatárolók vagy szabályozható fogyasztók integrálására.

  • Adatbiztonság és hozzáférési jogosultságok kezelése: minden érintett fél számára csak a megfelelő szintű adathozzáférés auditálható biztosítása.

  • Mérési pontok pontos kijelölése és hitelesítése, valamint az egyes felhasználási helyek és termelőegységek regisztrálása az elosztói nyilvántartásokban.

A technikai háttér megléte nemcsak a közösségen belüli működéshez, hanem a rendszerirányítói és elosztói szereplőkkel való zökkenőmentes együttműködéshez is alapfeltétel. Fontos, hogy az energiaközösségek létrehozását alapos előkészítés, helyi konzultációk, jogi és gazdasági elemzés, valamint részletes műszaki tervezés előzze meg. Különösen igaz ez akkor, ha a közösség hosszú távon aggregáltan (PEK) is részt kíván venni a villamosenergia-piacon.

Engedélyezés és bejelentés​

A műszaki feltételek biztosítása mellett elengedhetetlen az energiaközösség hivatalos bejelentése és engedélyeztetése is. Az energiaközösség jogszerű működésének elindításához az alábbi fő lépések szükségesek:

  • Jogalany létrehozása: Az energiaközösségnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie. Ez lehet például egyesület, szövetkezet vagy gazdasági társaság, de a választott forma mindenképpen meg kell, hogy feleljen az adott energiaközösség definíciójának.

  • MEKH regisztráció: Az energiaközösség megalakulását kötelezően be kell jelenteni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH). A regisztráció során nyilatkozni kell a célokról, működési formáról, tagokról és a tevékenységi körökről is.

  • Engedélyköteles tevékenységek bejelentése vagy engedélykérése: Amennyiben az energiaközösség villamosenergia-kereskedelmi vagy elosztási tevékenységet is végez, úgy szolgáltatói engedélyt kell kérni, amely műszaki és adminisztratív egyeztetést is magában foglal.

  • Szerződéskötés:

    • Elosztói hálózatüzemeltetővel [Distribution System Operator (DSO)] a hálózathasználati és mérési adatokra vonatkozó megállapodások miatt van szükség.

    • Közösség tagjaival: Egyértelmű szerződéses keretbe kell foglalni a tagok jogait és kötelezettségeit, az energiaelszámolás módját, a közösen használt infrastruktúra működtetését és költségmegosztását.

  • Technikai megvalósítás: A szükséges infrastruktúra kiépítése – okosmérők, termelőberendezések, kommunikációs és elszámolási rendszerek – csak a megfelelő engedélyek és szerződések birtokában kezdődhet meg, különösen, ha a rendszer a nyilvános hálózathoz is csatlakozik.

  • Adatszolgáltatási kötelezettségek: A működő energiaközösségeknek folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségük van a MEKH és az elosztó/szolgáltató felé, többek közt a termelési, fogyasztási és elszámolási adatok tekintetében.

Az energiaközösségek Magyarországon egy új, de nagy lehetőségeket magában rejtő modellként jelennek meg. Az szabályozás célja, hogy átlátható és működőképes keretet adjon ezeknek a közösségeknek, miközben biztosítsa a villamosenergia-hálózat biztonságát és stabilitását.

Ennek megfelelően az energiaközösségek nem csupán technikai, hanem társadalmi innovációt is jelentenek – ahol a lakosság nem csupán fogyasztó, hanem aktív energiatermelő és döntéshozó szerepbe léphet.